Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye

Régóta nézegettem már az írónő könyveit, de eleddig nem olvastam tőle... és milyen kár, de mégis milyen jó, hogy végre sorra kerülhetett Mimi regénye, hiszen egyszerűen csodálatos és magával ragadó gyönyörű történetet olvashattam, új kedvencet avatva!

A könyv adatai:

Kiadó: Newline Kiadó

Megjelenés éve: 2020

Oldalszám: 588 oldal

Műfaj/téma: XIX. századi romantikus családregény

ISBN: 978-615-618-2753

Fülszöveg:

"Nem tudtam megszólalni... teljesen kipirultam. Akkor jöttem rá, hogy én szeretem ezt az embert. Teljes szívemmel."

1834-1849

A történet kezdetén a 19 éves Gyarmaty Mimi családja védőszárnyai alatt él. Életének minden pillanatát meghatározza az a tény, hogy férjhez kellene mennie. Ő azonban ennél többre vágyik, bár maga sem tudja miért, de nem tud azonosulni a kor elvárásaival.

Mimi élete akkor bolydul fel igazán, amikor felbukkan a városban a léha életet élő Békefy Gábor, ki olyan érzéseket ébreszt fel a lányban, melynek létezésében ő maga sem hitt. A regényben végigkísérhetjük Mimi felnőtté válását, döntéseinek következményeit, családja életét és egy mélybe repítő, de egyúttal felemelő szerelem történetét is.

Mindezt egy olyan izgalmas korban, amikor Magyarországon óriási változások történnek. Mimi szemén át láthatjuk a reformkori történéseket, a nagy pesti árvíz pusztítását, s azokat az eseményeket, melyek végül az 1848-1849-es szabadságharchoz vezetnek.

Mimi és a családja hogyan vészeli át ezeket az időket? A lány meglelheti a szerelmet egy korhely oldalán? S a férfi képes a változásra?

Mimi regénye egy XIX. századi romantikus családregény, melyet átsző az erős testvéri szeretet, a mindenen átívelő szerelem, s a remény, hogy minden helyzetből s nehézségből van kiút, csak meg kell találni miért érdemes tovább élni. S a történet szereplői miből másból is meríthetnének erőt, mint az egymás iránti szeretetből?

Véleményem:

Nagyon megkedveltem a regényt, nehéz tőle és belőle el -, illetve kiszakadnom. Mimi elszántsága, tisztán látott életelképzelése megingathatatlan maradt mindvégig, amely rendkívül imponáló volt, főként azért is, mert az akkori normával teljesen szembement. Ő mégsem hódolt be senki akaratának, higgadtan, megfontoltan kezelte az emiatt rázúduló konfliktusáradatot is. Mimi egy erős nő volt egy változásban lévő országban, egy olyan korban, amelyben mindez természetesen megvetendőnek bizonyult, hiszen a lányoknak, asszonyoknak kijelölt feladataik és útjuk volt, melynek letéréséről merészségre, bátorságra, tartásra volt szükségük mindazoknak, akik kitartottak elképzeléseik mellett. Szívét követve azonban makacssága sokszor bajba keverte őt, mely számtalan félreértéshez vezetett. Kérők sokaságait utasította vissza szülei, főként édesanyja a későbbiekben pediglen bátyja bosszúságára, akik semmiképpen sem szerették volna azt, hogy vénlány maradjon. Szépsége vitathatatlanul meghódította a férfiszíveket... az övé azonban a legnagyobb titokban csakis egy úriemberért dobogott. Hosszú évek dacára sem sikerült kitörölnie őt a szívéből, ezt az elhatározását az események és az úr időnkénti feltűnése sem segítette. Játszadozások, majd az érzelmek elleni háborúk elvesztését követően úgy tűnik, bekövetkezhet az oly régóta vágyott szerelmük beteljesülése, azonban a sors - vagy más? - közbeszólt... mindezek ellenére továbbra is tagadhatatlanul vágyakozást éreznek egymás iránt. A történelem viharában azonban - nagy szomorúságomra - csak egy kis idejük maradt... titkuk pedig végül napvilágot látott, de mindehhez már késő volt. Mélységek és magasságok könyve ez a történet. Mosolygott és sírt a lelkem értük. Mindemellett rajongom ezért a korért, így ez a tény is, hogy ekkor játszódik a mű cselekménye, mindenképpen hozzáadott. Imádtam az írónő lábjegyzeteit is, melyekből hoznék párat, számomra érdekesek voltak mind művelődéstörténetileg, mind történelmileg:

• puffos ruhaujj: "Akkortájt a széles sonkaujjak divatja hódított. Ezek méretét sokszor úgy érték el, hogy a vállrészt apró tollpárnákkal tömték ki, vagy dróttal merevítették."
• dingote: "Szalonkabát. Térd alá érő, ünnepélyes fekete férfiöltöny."
• korhely: "Léha életet él, részegeskedik, mulatozik, dorbézol."
• pelerin: "A szélesedő, bő ujjú ruhákra a hölgyek nem tudtak ujjas kabátot felvenni, így hűvösebb napokon hosszú, ujjatlan köpenyt, pelerint is viselhettek."
• táncrend: "A táncolni vágyó hölgyek kis füzetecskét rögzítettek vékony zsinórral a karjukhoz, övükhöz vagy a legyezőjükhöz, melybe szorgosan beírogatták, melyik táncot kivel ropják."
• keringő: "A keringő sokáig mélységes felháborodást váltott ki az emberekből. Az a tény, hogy egy férfiember közel tartott magához egy nőt, aki nem a felesége, sokáig szinte szította a kedélyeket."
• rövidnadrág: "A fiúk csak 14-15 éves koruktól hordtak hosszúnadrágot."
• taft: "Sűrűbb, tartósabb szövet volt, így az ebből készült ruhákat kinti viseletként is hordhatták a hölgyek, nem úgy, mint a selymet vagy az atlaszt."
• lornyon: "Orra illeszthető szemüveg."
• Hídegylet: "Gr. Széchenyi István 1832 februárjában alapította meg a Hídegyletet, melynek feladata a hídépítés problémamentes véghezvitelének biztosítása volt, mind gazdasági, mind politikai értelemben."
• könnyed ibolya illat: "Egyre szélesebb körben terjedt el a parfüm használata a 18-19. században. Kezdetben a férfiak és a nők ugyanazokat az illatokat használták. Leginkább az olyan könnyed illatokat részesítették előnyben, mint a rózsa, levendula vagy az ibolya. Csak a 20. században választották szét a parfümöket férfi és női típusokra."
• fűző: "Akkortájt az elegáns megjelenés eléréséhez sok férfi karcsúsította fűzővel a derekát. A mellényszerű fűzőt derékon behúzták, így a has lapos lett. A fűző pedig a mellkas felső részébe nyomta a levegőt, ezzel kialakítva a jellegzetes S alakot. A szűk pantalló divatja idején voltak olyan piperkőc férfiak, akik szép formájú művádlit is kötöttek a lábukra."
• Törvényszéki Tudósítások: "Kossuth Lajos 1836-37 között szerkesztette az újságot, ami miatt 4 év börtönre ítélték."
• Anna: "1825. július 26-án rendezték meg az első Anna-bált Szentgyörgyi-Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leánya, Anna Krisztina tiszteletére. A lány azon az estén ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki egyike volt az 1849. október 6-án kivégzett vértanúk egyikének."
• savanyúvizes-kút: "Balatonfüredet kezdetben nem a Balaton, hanem a savanyúvíz-kút tette híressé, melyet a 19. századtól kezdve nagy számba kerestek fel a gyógyulni vágyók."
• pusztítás: "Az árvíz óriási pusztítást okozott, 153 halálos áldozatot szedett. Pesten 2281, Budán 204, Óbudán 395 ház dőlt össze. Jelentősen megrongálódott 1363 épület. A legnagyobb károkat Pest három külvárosa, a Teréz-, a József - és a Ferencváros szenvedte el."
• Krisztusfa: "Podmaniczky Frigyes báró emlékiratai szerint az első karácsonyfát az ő drezdai születésű, evangélikus vallású édesanyja állította Pest-Budán az 1820-as évek végén."
• első vasútvonal: "1846. július 15-én József nádor és felesége nyitotta meg a 33 kilométer hosszú vonalat Pest és Vác között."

A könyv borítója egyszerűsége ellenére is egyszerűen káprázatos, semmi hivalkodás, mégis megragadja az ember szemeit, elgondolkodtatva azon, mégis milyen története lehet ennek a hölgynek, és milyet szánt neki az írónő?

A borítón túllépve kinyitva a könyvet már az első oldal első mondata elvarázsolt, már akkor tudtam, hogy teljesen elveszek majd a műben.

Első mondat:

"Lelkem lángoló dallamát, szívem heves dobogását csak a természet csendje tudta megnyugtatni."

Leírása magával ragadó, történetvezetése pedig lenyűgöző, így könnyen belefeledkeztem a könyvbe, észre sem véve a percek, sőt sokszor az órák telését.

Köszönöm az írónőnek, hogy részese lehettem ennek az érzelmes és szívszaggató műnek, megismerve a nevét, mely garancia a tartalmas időtöltésre.

Ajánlom mindazoknak, akik kedvelik a történelmi-romantikus családregényeket, és az igényes magyar kortárs műveket! 

Értékelésem: