Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei - Első könyv
Fülszöveg:
"1735.
Az utolsó nagy boszorkányüldözési hullám Magyarországra is elér. Az esztergomi
pékmester tizenöt éves lánya, Sárosi Felícia végignézi, ahogy szeretett
nagynénjét meghurcolják, majd kivégzik. Halála előtt a szép Sárosi Kata súlyos
titkot bíz a lányra… a boszorkányok örökségét.
A
Sárosi család Esztergomról Budára költözik egy új élet reményében, ahol Felícia
-hátrahagyva szerelmét – csodás és rémséges kalandok sorát éli át: kuruzslást
tanul a Gellért-hegy titokzatos boszorkányától, férjével kis kávéházat nyit
Bécsben, majd javasasszonyként Mária Terézia bizalmasa lesz.
Közben
zajlik a háború az osztrák örökségért, ami Prága felszabadításával és Mária
Terézia cseh királynővé koronázásával sem ér véget, és Felícia kötelességének
érzi, hogy a maga eszközeivel segíteni próbáljon a szenvedőkön – még akkor is,
ha emiatt gyanúba keveredik, és a királynővel lassan kialakuló barátságát is
kis híján elveszíti…
Mágia,
bűbáj és boszorkányság – Fábián Janka népszerű e-könyv sorozata, eddig nem
publikált új epizódokkal gazdagodva, végre keménykötésben is a rajongók kezébe
kerülhet."
Véleményem:
A regény főszereplője az esztergomi születésű Sárosi Felícia, aki 1720-ban látta meg a napvilágot. A történet kezdetekor azonban már 1735-ben járunk, ekkor ő immáron 15 esztendős nagylány, aki besegít a családi vállalkozásban. A városközpontban álló pékműhelyüket még Sárosi Márton építtette fel közvetlenül Rákócziék távozása után, a legnehezebb időkben, melyet a későbbiek során fia, Sárosi György vitt tovább. György testvérhúga, Sárosi Kata pedig a belvárosi fogadóshoz, Hack Mihályhoz ment feleségül, aki a későbbiekben boszorkánysággal gyanúsította meg őt, melynek alapjául az asszony szépségéből fakadóan az ő féltékenysége szolgált indokot. A vád alapján az akkor még mindösszesen 24 esztendős Katát egy március közepi napon fogták el, melyet ő megérezve és megelőzve Felíciára bízott egy titkot, egy féltve őrzött tárggyal egyetemben, amely nem volt más, mint egy madzag rajta egy csomóval, mely pár hajszálnak volt az örök börtöne. A hajszálak Karvaly Gábortól, a város bírájának fiától származtak, aki ebben az időben még Pozsonyban deákoskodott, és akit "Szép Gábrisként" emlegettek. De vajon mi köze lehetett Katának Gáborhoz? Milyen kapcsolat fűzte őket össze?
Hack Mihályné Sárosi Kata elfogatását követően csak napok múlva került sor a perére, melynek ítélete a közönséges ordália, azaz vízpróba volt. Ekkor a boszorkányság gyanújába keveredett személy kezét, lábát összekötözték, és vízbe vetették. Ha fennmaradt, akkor bebizonyosodott, hogy valóban a Sátán szolgálója, és az ő segítségével lebegett a víz felszínén. Ha azonban elsüllyedt, akkor az Isten és az emberek előtt is bebizonyosodott az ártatlansága. Ha a vízpróbát elbukja az egyén, vagyis boszorkánynak bizonyul, a bíró utasítására három napos tortúrának vettetik alá minden szinten, vagyis hóhér általi megcsigázással, megveretéssel és egyéb kínzásokkal veszik rá arra, hogy bevallja a megátalkodottságát, és az ördöggel való cimborálását.
Az asszony teste a vízpróbán fennmaradt, melynek értelmében boszorkánysága alátámasztottá vált, így különböző kínzások vártak rá. A haját le -, a testét pedig több helyen megégették, fogait elvették tőle, megcsigázták, mire el -, és beismerte a "bűnét". Az ítélet értelmében elevenen máglyán égették el, hamvait pediglen szélnek eresztették.
Később a család a megbélyegzések és kirekesztettség miatt Budára költözött, ahol a szomszédasszony felelőtlen fecsegése által Felícia fülébe jutott az a hír, hogy a Gellért-hegyen él egy boszorkány, Borcsa néne. Borcsa néne született Prukker Borbála Debrecenben élt. A későbbiek során a Katáéhoz kísértetiesen hasonlatos módon Borbála férje is, akit Varga Istvánnak hívtak, vádolta meg boszorkánysággal a feleségét, akinek bírái azonban kegyesnek mutatkoztak, mindösszesen csak kemény megvesszőztetését rendelték el a vármegye hajdúi, és mindörökre száműzték a városból, illetve annak környékéről. Földönfutóvá vált, a tortúra pedig meg is nyomorította: az egyik kezét soha többé nem is tudta használni rendesen, a lábát is húzta, fájtak is a csontjai, és mindemellett a kivert fogai sem nőttek vissza többé. Felícia minden veszélyének ellenére felkereste Borcsa nénét, akitől szándékában is állt tanulnia. Egy alkalommal szó szót követett, amikor is kiderült, hogy a lány bizony vágyódik egy fiatalember után. A néne ekkor felajánlotta neki a segítségét, aki élt is vele, azonban minden próbálkozás ellenére is úgy tűnt, hogy a boszorkányszombati varázslás során végrehajtott szerelmi bűbáj nem úgy sikerült, nem úgy hatott, ahogyan azt ők szerették volna, ugyanis Felíciának más kezdett el udvarolni...
Sárosi Felícia Schönemann Henrikkel, a budapesti cukrász fiával lépett házasságra, akivel Bécsbe költöztek, ahol a megboldogult nagyszülőktől megörökölt, a város kellős közepén álló üzletben kialakított kávéházban csinálták meg a szerencséjüket, hiszen kávéjuk messze földön ismert volt, még maga Mária Terézia is tőlük vásárolt.
Habár a férje igaz szerelemmel szerette őt, Felícia csak próbálkozott, hogy előcsalogassa eme fajta érzelmeit iránta, amellyel azonban hiába is igyekezett minden erőfeszítésével, főként a koronázási ünnepség után, ahol a tömegben meglátta a 15 éves kora óta vágyott szerelmét...
Később, a szállásukon észveszejtő jajveszékelt hallva azonban már nem is gondolt rá, hanem segítség gyanánt a hang után ment, amely egy kisgyermekes családhoz vezette őt, vesztére. Vesztére, hiszen hiába mentette meg a kis Jánoska életét a gyógyfüvekből készített főzetével, abban nem volt köszönete, ugyanis érte jöttek boszorkányság vádjával. A vád viszont nem mástól, mint egy bosszúszomjas embertől származott, felelevenítve és feltépve a múlt sérelmeit, sebeit. A bosszú pediglen nagy úr, főként, ha általa megtorlásra kerülnek ezek a vérző sebek. De vajon ki akarhat rosszat Felíciának? Kinek árthatott élete során? Elképzelni sem tudta, habár nem kell ahhoz különösképpen rosszat tennie az embernek, hogy az egyik illető meggyűlölje a másikat. Licinek azonban szerencséje is volt élete során, egy közbenjárója által ugyanis megmenekült, amelynek utána nem sokkal az is kiderül, hogy várandós. Gyermeket vár, mely oly hihetetlen számára a férjével való próbálkozások hosszú sora után. 1742 áprilisában adott életet kislányának, Zsófia Máriának.
A gondtalan, boldog perceket Prága ostroma felhőzte be, melynek ideje alatt Felícia bejárt az ágostonos nővérek kórházába, segíteni ellátni a betegeket, sérülteket, melynek alkalmával ugyancsak érte őt incidens. Ám hiába minden ármánykodás, ha maga az uralkodónő is megbízik a tudományában. Majd Borcsa néne hosszú idő után rátalál kedves kis tanítványára, akinek a segítségét kéri, és, aki segíti is. Az öregasszony szeme azonban mindent lát, és észrevesz, így tudja Felícia titkát is, melyre eddig senki sem jött rá. Búcsúzáskor olyan tanácsot ad az asszonynak, amelyet, amennyiben szeretné a jó sorát megtartani, érdemes lenne megfogadnia. Mindeközben természetesen folyton az emberek arcában kereste azt a személyt, aki szívéhez oly közel áll, sokáig meg nem lelve azt, majd a sors egy napon mégis elhozta hozzá a hőn áhított illetőt, akinek azonban Borcsa néne tanácsára hősiesen ellenállt. Búcsúzni jött ő is tőle... hiába a búcsú, hiába a távolság, hiába a házasság fogadalma, őket örökre összeköti egy elválaszthatatlan szál, egy eltéphetetlen kötelék, melyről csak egyikük tud, és talán így is a legjobb...
Fantasztikus történet volt Az utolsó boszorkány történeteinek első könyve, amely betekintést engedett a kor által akár koholt vádak alapján, boszorkányság címszó alatt meghurcolt, megkínzott lányok, asszonyok életébe, kínjaiba. A múltban a boszorkány megjelölés századokon át olyan személyre vonatkozott, aki varázsigéket használt, hogy ártó szándékait keresztülvigye, s ehhez gonosz szellemek segítségét vette igénybe. A középkori európai néphit szerint azonban a boszorkányok már kizárólag a keresztény hittől elszakadt, azt megtagadó és az ördöggel cimboráló és szövetkező nők voltak. Maga a boszorkány szó egyes kutatók szerint a kora középkorban jelent meg, előtte nem szerepel írott szövegekben.
Nagyon várom, hogy sorra kerüljön a könyv folytatása, bízva a fordulatos, izgalmas, érdekes történetvezetés továbbvitelében.
" - Hát így fest egy boszorkány - mondta végül vidám, csengő hangon. - Megvallom, nem ilyennek képzeltem!"
Értékelésem:
